Melyik témát válasszam az írásomhoz?

Nincs is annál nyomasztóbb érzés, mint amikor alkotási vágytól fűtve leülsz a számítógép elé, megnyitsz egy új szöveges dokumentumot, és beléd nyilall a kérdés: miről is írjak? Mi az, ami kellőképpen közel áll hozzám, amiről akár több száz oldalt tudnék regélni, és ami másokat is érdekelne annyira, hogy az értékes idejüket az én alkotásomra áldozzák? Vagy, ahogyan jelen esetben kell gondolkodnod: melyik a három megadott témakör közül az, amelyikben olyat és úgy tudnék írni, ami lenyűgözheti a szakmai zsűrit, és beválogatnak a legjobbak közé?

A témaválasztás az írás egyik legalapvetőbb, legfontosabb eleme, és normál esetben sokkal inkább lehetne témakeresésnek nevezni, hiszen nem mindenkinek jön olyan könnyen, mint egy-egy géniuszi tehetségű írónak. Rengeteget segíthet a dologban, ha van valamilyen érdeklődési körünk, például rajongói vagyunk egy népnek, kultúrának, történelmi kornak, netán kifejezetten jó érzékünk van az emberi konfliktusok, félelmek, kapcsolatok megfejtéséhez. Mindezek alapján jóval könnyebben eldönthető, mit is válasszunk.

 

És természetesen az is járható út, ha csak az adott írás kedvéért ássuk bele magunkat valamibe alaposan. Sőt, az előre meghatározott téma is szignifikáns könnyebbséget jelenthet, hiszen nem szükséges annyit törni a fejedet műved alaptémáján! Amennyiben azt fontolgatod, kedves leendő jelentkező, hogy beadsz egy kisregényt a Morningstar Publishing első kisregény-pályázatára, engedd meg, hogy most némi segítséget nyújtsunk annak eldöntésében, a megadott három időszak közül melyik is lehet Számodra a leginkább testhezálló!

Vikingek. Mindenki hallott már róluk, mindenki ismeri őket valamennyire, még akkor is, ha adott esetben teljesen hidegen hagyja a sötét középkor északi kalózainak világa. Se szeri, se száma a velük kapcsolatos tévhiteknek, melyek gyakran még ma is tartják magukat, holott sokszorosan meg lettek cáfolva. Mégis, az irántuk táplált, sokszor romantikus érdeklődés újra és újra arra sarkallja az írókat, filmkészítőket, hogy elregéljék az általuk ihletett elképzeléseiket, történeteiket. A kisregény-pályázat fő csapásvonala is közönségszavazás alapján dőlt el, és teljesen érthető, hogy így alakult a dolog, hiszen az utóbbi években ismét reneszánszukat élik a viking-témájú tartalmak. Azonban ez egy történelmi kisregény-pályázat, tehát nem az a cél, hogy vikinges fantasy művek szülessenek, melyek csupán nagyvonalakban merítenek a korszakból. A feladat egy ízig-vérig történelmi kisregény megalkotása, hollywoodi sallangok és klisék nélkül. Ebbe természetesen belefér a történelmi fikció is, amennyiben hű maradsz a megadott korszakhoz annak minden jellemzőjével, sajátosságával együtt. De ha inkább azt az utat választod, hogy valós személyek köré kerekíted a történetedet, az is kitűnő! A lényeg a hitelesség!

És most térjünk rá a legfontosabbra, amiben segítséget szeretnénk nyújtani ezzel a cikkel: melyik időszakot válaszd a megadottak közül? Melyik periódusa lehet a viking kornak az, amelyik megfog, megindít, és amelyik irányba el tudsz kezdeni kutatni, felkészülni? Mert bizony mindegyik hatalmas potenciált rejt magában írói szempontból. Melyik időszakokról beszélünk? Három fő csapásvonalra lehet őket osztani: a keleti hadjáratok, a Britannia elleni hadjáratok, illetve Párizs ostroma. Vesézzük hát ki őket kicsit alaposabban!

  • A keleti hadjáratok kezdetei a múltba vesznek. Mivel sem a mai Ukrajna és Oroszország, sem a Kelet-Európai Síkság szláv törzsei, sem pedig maguk a vikingek nem rendelkeztek jelentős írásbeliséggel, így elég ködös, hogyan és mikortól járták be az északiak fokozatosan e területeket. Ezért, hacsak nem jutsz hozzá különösen ritka forrásokhoz, érdemes lehet esetleg Rurik (kb. 830-879) vagy Oleg (879-912) fejedelmek uralkodásától, tehát a Kijevi Rusz létrejöttétől kezdve gondolkodni. A fejedelemség egészen a 13. századi mongol hódításig fennállt, de a zsűri dolgának megkönnyítése érdekében húzzunk egy határt a 11. század közepénél. Írhatsz például a varég és szláv törzsek konfliktusairól, kiválaszthatsz egy jeles fejedelmet, aki valami jelentőset cselekedett, vagy akár egy hű katonája, tanácsadója, alattvalója szemszögéből is előadhatod történetedet. Szót ejthetsz a Bizánccal, sőt, Magyarországgal folytatott kapcsolatokról, utazásokról, kereskedelemről is, hiszen e birodalmak történelme sokszorosan összefonódott a 9-10-11. században a Kijevi Russzal! Ha ezt a területet választod, bőven lesz lehetőséged mind az írói fantáziád, mind pedig a források használatára.
  • A Brit Szigetek elleni hadjáratok abból a szempontból kívánatos választás, hogy közel 280 évnyi történelem áll a rendelkezésedre! Az első dokumentált, Lindisfarne elleni 793-as rajtaütéstől kezdve Hódító Vilmos 1066-os győzelméig igen sok minden történt, amiből válogathatsz, ez tagadhatatlan. Mivel számos nevet és eseményt jegyeztek le az angolszász évkönyvek és krónikák, valószínűleg nem leszel bajban a források felkutatásával (bár azért érdemes minél többet elolvasni, nem csak egy alapján dolgozni, mert lehetnek eltérések). Milyen lehetett egy fiatal vikingnek elmenni Angliába az első portyájára? Vagy éppen fordítva: hogyan szemlélhette a dolgokat egy tapasztalt harcos, aki már többször átszelte a tengert kincsek után? De nézheted a dolgokat az ellenkező szemszögből is: mit érezhetett egy ír szerzetes, amikor a kolostoron rajtaütöttek a pogány kalózok? Milyen lehetett, amikor Nagy Alfréd, Wessex királya visszaverte 876-ban a dán hódítókat? Hogyan élhették meg mindezt akár a honvédők, akár a támadók? Számos lehetőség közül válogathatsz, és még ha egy eseményt valaki korábban már fel is dolgozott (például Bernard Cornwell), az se bátortalanítson el! Mindig el lehet mesélni egy történetet máshogy!
  • Párizs ostroma valamelyest már keményebb dió, hiszen itt egy jóval rövidebb időszakról beszélünk. A vikingek 885 és 886 között, a Szajnán felhajózva hatalmas sereggel támadták meg a Nyugati Frank Királyság számára kulcsfontosságú, erődített várost. Több száz hosszúhajó, több ezer északi harcos érkezett, hogy megsarcolják a frankokat, ám amikor ezt azok megtagadták, körülzárták a települést és ostromba kezdtek. Itt is akár a védők, akár a támadók szemszögébe is helyezheted az olvasót (vagy mindkettőébe, ha több szálon futó cselekményt tervezel). Milyen lehetett elkeseredetten védeni a várost az ostrommal szemben a tél közepén, várva, hogy érkezzen a felmentő sereg? Figyelni a következő rohamot, dideregni a hóesésben, hallani a sebesültek és haldoklók jajgatását? Hogyan tartotta a lelket a párizsiakban III. Károly frank király? Hogyan viselték az állandó nyomást, támadásokat a bent rekedt polgárok? Milyen cseleket, stratégiákat eszeltek ki a támadó dán vezérek? Hogyan birkózhatott meg egy alapvetően hajós nép egy ilyen helyzettel? Hogyan tartottak ki a viking harcosok, akik csupán a könnyű pénz reményében keltek útra? Gondold végig, próbáld beleélni magad, és igen hálás témává válhat a kezed alatt ez is!

És mindez, amit a megadott témakörök kapcsán felsoroltunk, csupán kis szeletkéje mindazoknak a lehetőségeknek, melyeket magukban rejtenek. Az igazán jó írást a téma egyedi feldolgozása, és a sajátos ízekkel tarkított tálalása teszi, ami viszont már az egyéni kreativitás függvénye. Ettől függetlenül remélem, sikerült kellőképpen kedvet csinálnom valamelyikhez, és hogy lásd, nem is olyan nehéz a feladat, elárulom, hogy mindezekhez az ötletekhez, helyzetekhez, alapszituációkhoz összesen egy órát sem töltöttem adatok, források böngészésével! Képzeld el, milyen ajtók nyílnak meg, ha tényleg beleásod magad valamelyik időszakba! És ha már itt tartunk, a cikksorozat következő része pontosan erről fog szólni: a kutatómunkáról.

Köszönöm, hogy elolvastad, jó elmélkedést és témaválasztást, írást kívánok!

Illisz Ákos Csaba