Elérkeztünk cikksorozatunk második részéhez, amiben leginkább az íráshoz elengedhetetlen forráskutatásról lesz szó. Remek dolog, hogyha sikerült kitalálnunk mégis miről szeretnénk írni, de bizony sokszor előfordul, hogy az alkotás megkezdése után realizáljuk, hogy a háttértudásunk nem elegendő. Ilyenkor gyakran érezhetjük úgy, hogy az írás helyett kutatással kell töltenünk az értékes időnket, ami bizonyos esetekben frusztrálhatja is a szerzőt. A vikingekről rengeteg regény, dokumentumkönyv, film, sorozat és videójáték készült, és bizony nagyon nehéz eldönteni, hogy mégis melyik hiteles, melyik műből tanulhatunk? Mi szeretnénk nektek megkönnyíteni és ajánlanánk nektek pár remek olvasmányt, ami mindenképpen segítségetekre lehet a nagy mű megalkotásában. Talán érdemes lenne azzal kezdeni, hogy mely műveket NE használjátok forrásnak, ugyanis a népszerűségük ellenére történelmileg pontatlanok.
   Kezdjük is rögtön a History Channel: Vikingek című sorozatával, amely valóban egy remek történet, de simán megbukna egy történelemvizsgán. Részletesen nem mennénk ebbe bele, higgyetek nekünk, valóban rossz forrás lenne! 🙂 A TV sorozatoknál maradva ugyanezt gondoljuk (és nem csak mi) a Netflix –Vikingek: Vallhalla sorozatáról. Népszerű, szórakoztató, de történelmileg messze nem pontos így forráskutatáshoz nem ajánljuk.

   Mivel az utóbbi években a Viking témakör a videójátékok körében is népszerű lett, különösebb indoklás nélkül, de nem ajánljuk a God of War, God of War: Ragnarök és az Assassin’s creed: Valhalla játékokat sem. Vannak olyan játékok, melyek történelmi szempontból (de más témakörben) pontosak, az előbb említettek nem azok. De akkor térjünk is át azokra a forrásanyagokra, amiket jó szívvel ajánlunk. Kezdjük is a sort Eric Christiansen: Vikingek című könyvével, aki hiteles forrásokból merítve olvasmányos módon tárja az olvasó elé a vikingek társadalmi berendezkedését, lehetőségeit, szokásait, a természeti erőkkel való folytonos harcát. Egy jól megírt összefoglalója a témának a rendelkezésünkre álló adatok és információk alapján, a téma iránt érdeklődők számára egy alapműről van szó. A sort folytassuk is Richard Rudgley: A barbárok című művével, amiben bár vannak pontatlanságok, mégis remekül mutatja be a Rómaiak bukása utáni úgynevezett „sötét kort” az emberi történelemben. A könyv leginkább a görögre épülő római kultúra mellett Európában jelenlévő pogányságot helyezi középpontba. A következő Hildegard Elsner: A vikingek című írása, amely mindösszesen 48 oldalas, de képekkel remekül illusztrálva mutatja be, hogy honnan jöttek a vikingek, milyen Istenekben hittek, miért harcoltak, hogyan éltek. Folytassuk a sort John Guy: Viking élet című könyvével, amely ugyan csak 32 oldalas, de bőséges képanyagával és lényegretörő leírásaival hiteles képet ad a vikingekről. A végére pedig egy két részes regénysorozatot hagytunk,
Bjørn Andreas Bull-Hansen: A viking, Vínland című könyveit, amely egy mondhatni klasszikus bosszútörténet az ifjú Thorsteinről. Végigkövethetjük, hogy a fiatal rabszolgából hogyan lesz Jomsviking és hogyan áll bosszút apja gyilkosán. Pontosan annyira történelemhű, amennyire egy szórakoztató regény pontos tud lenni. Kifejezeten ajánljuk.
   Természetesen számos remek könyv, film, képregény készült a vikingekről, de mi sem ismerhetünk mindent, illetve zavaró is lehet, ha túl sok forrásműre hivatkozunk. A fentebb említett példák elegendő tudást biztosítanak ahhoz, hogy jól meg tudd írni a kisregényedet. Természetesen, ha elakadnál, keress meg minket nyugodtan! Legjobb tudásunk szerint fogunk segíteni, hogy a nagy műved elkészüljön! Jó alkotást és ne feledjétek… Ha varjút láttok, nem biztos, hogy csak egy madár! 🙂